Mit szolgál ma az MTA: a nemzetet vagy önmagát? – Hankó Balázs a Mandinernek

2025. július 10. 00:04

A kormány és az MTA között éleződő konfliktus középpontjában a tudomány szerepe, az innováció, az autonómia és a nemzeti érdek áll – mondja Hankó Balázs. A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik.

2025. július 10. 00:04
null
Kovács András

Hankó Balázs 

1978-ban született Salgótarjánban. A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán diplomázott gyógyszerészként. 2005-ben summa cum laude minősítéssel PhD fokozatot szerzett. Az igazgatás, a szervezetfejlesztés és a kutatás mellett két évtizedes oktatói tapasztalata van, 2023-tól egyetemi tanár. 2017 és 2020 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma, majd az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosa. 2020-tól 2022-ig az Innovációs és Technológiai Minisztérium, majd a Kulturális és Innovációs Minisztérium felső­oktatásért felelős helyettes államtitkára, 2023–2024-ben állam­titkára. 2024 júliusától kultúráért és innovációért felelős miniszter. Nős, négy gyermek édesapja.

Boszorkányüldözés folyik a Magyar Tudományos Akadémia ellen, sőt Freund Tamás elnök a Mandinernek arról beszélt, nemzetárulással ér fel, hogy egyesek a tagok tudományos teljesítményét, valamint az Akadémia szervezeti gazdálkodását kritizálják. Ilyen első évfordulóra számított miniszterként? 
Gróf Széchenyi István kétszáz évvel ezelőtt azért alapította az MTA-t, hogy a nemzetet szolgálja a magyar nyelv védelmén keresztül. A 19. század derekán ez jelentette a magyar szuverenitás megőrzésének garanciáját. A veszélyek korát éljük, éppen ezért az MTA-nak és szélesebb értelemben a magyar tudománynak napjainkban is a magyar nemzet – társadalmi vagy gazdasági – érdekeit és szuverenitását kellene szolgálnia. Ezzel szemben az Akadémia hivatalos vagy az elnök által félhivatalosnak minősített megnyilatkozásai – ha egyáltalán létezik ilyen – nem ezt tükrözik. Egy pillanatra képzeljük el, ha a reformkor meghatározó nemzeti kérdéseiben ezen szellemiséggel egyező nyilatkozatok születtek volna, akkor azokat az alapítási céllal megegyezőnek találták volna? 

Az MTA láthatóan nem érzi kötelezőnek magára nézve ezt a szempontot. Ha megnézzük az előző hónapok eseményeit, akkor azt látjuk, hogy a kutatóhálózat megújításának módjában sincs egyetértés az Akadémiával. 
A magyar tudományos és innovációs rendszerben számos alapvető lépést tettünk a megújulásért az utóbbi években. De ezek megértéséhez látnunk és értenünk kell azt a kontextust, amelybe a magyar tudományos rendszer beágyazódik. A Draghi-jelentés alapján Európa versenyképességi hátrányba került, és ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy nem fordítottunk kellő stratégiai figyelmet a tudományra, a kutatásra és az innovációra. Nem volt világos jövőkép, nem voltak fókuszpontok, a tudományos szabadság elvére hivatkozva Európában kis túlzással mindenki azzal foglalkozott, amivel akart az akadémiai – egyetemi, kutatóintézeti – szférában. Ennek eredményeként kontinensünk többek között a világszintű techcégek számában, a kockázatitőke-befektetésekben és a tudományos teljesítményben is súlyosan lemaradt. 
Az elmúlt évtizedekben az innovációban élre törő országok hatásvezérelt tudományos stratégiát alkottak. Ebben a keretrendszerben történt meg a magyar felsőoktatás megújítása is, és már látszik a fejlődés. Ha megnézzük a magyar kutatási hálózat, a Hun-Ren működését, akkor azt látjuk, hogy az eredmények az előző évtizedekben érdemben nem változtak, elmaradtak a közösség által joggal elvárttól, akár a tudományos, akár az innovációs területet nézzük. Ma már egy modern kutatóhálózat sem engedheti meg magának, hogy ne foglalkozzon a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásával, az innovációval, hiszen annak hiányában az új áttörések és felfedezések nem jutnak el a mindennapokba. Az Akadémia irányítása alatt sajnos az az elvárás fogalmazódott meg a kutatóintézeteknél, hogy ne foglalkozzanak innovációval, nem kell szabadalmakat létrehozni, fókuszáljanak az alapkutatásra és a publikálásra. 

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
yalaelnok
2025. július 10. 09:33
Szóval még egyszer: a humán tudományok a társadalmi identitást erősítik, műveltséget növelik, nemes hagyományokat ápolnak stb- ez az eszmény legalábbis, és nem a technikai innovációval foglalkoznak, mert az nem is lehet a feladatuk. A valóságban pedig a sérült lelkű művelőik lerombolják az embereket összekötő nemzeti hagyományokat, apró kis csoportokra bomlasztják a társadalmat mindenféle kitalált szempont alapján (nemek, életkor, település, foglalkozás, végzettség, hobbi és bármi más), feszültségeket és érdekellentéteket láttatnak és keltenek ezek között az apró csoportok között, miközben a harmonikus emberi társadalom az együttműködésen alapul és nem az állandó feszültségkeltésen, amit ezek a kútmérgező szociológiusok egyfolytában művelnek.
valaki-954
2025. július 10. 08:32
Az MTA mint "független" testület a Kádár érában csak olyan figurákat engedett a soraiba, akik megfeleltek az akkori politikai elvárásnak. Ugyan úgy, ahogy a bírói testületek is. Majd a rendszer változását követően a kontraszelektált vezérkara tovább folytatta a korábbi gyakorlatot, és a humán tudományok soraiba kizárólag politikai alapon liberális éps szocialista figurákat "kasztingoltak". Ettől olyan, amilyen. Semmi közül a tudományhoz. Ezek felforgató propagandisták, a soros-féle milliárdokkal kitömve.
yalaelnok
2025. július 10. 07:51
"Ma már egy modern kutatóhálózat sem engedheti meg magának, hogy ne foglalkozzon a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásával, az innovációval, hiszen annak hiányában az új áttörések és felfedezések nem jutnak el a mindennapokba." Ez nem felel meg Széchenyi által alapított akadémia szellemiségének. Mit lehet "innoválni" a nyelvben? Milyen gyakorlati alkalmazásai vannak az irodalomtudományi vagy társadalomtudományi kutatásoknak? Mondjuk ha egy szociológus a szociológusok kedvenc témáját a szegénységet, társadalmi kirekesztés és különféle (csak a szociológusok agyában létező) konfliktusokat "kutat"? De még a műszaki jellegű kutatások között is indokolatlan ez az általános elvárás. Sajnos Hankó úr, gyógyszerészként, a klinikai kutatások modelljét akarja alkalmazni mindenhol, ami nem megy.
Dixtroy
2025. július 10. 06:58
Az mta nem foglalkozik érdemben a magyar őskor és eredetkutatással, a genetikai vizsgálatokkal. A magyarságkutató intézet kellett, hogy a genetikai vizsgálatok beinduljanak és végre valamit lépjen előre a folyamat. És mi történt? a Magyarságkutatót gyakorlatilag megszállták. Szóval valahogy megint sikeresen mocsárba ment az egész.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!